Köszöntő Hírek Önkormányzat Képviselő-testület Intézmények Civil szervezetek

Pátka

Bemutatkozó BemutatkozunkGallériaProgramokSajtószobaPátka Anno

Pátka Anno

 

Vissza

 

 

 

 

 

   
Untitled Document

 

Földrajzi fekvés

    Pátka község a Közép-dunántúli Régióban, Fejér megye szívében, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól északkeleti irányban helyezkedik el mintegy 15 km távolságra, az északnyugat-délkeleti irányú Császárvíz-völgy bal partján, a Velencei-hegység legnyugatibb lankáitól északra. A szalagtelkes település 129 m tengerszint feletti magasságban, változatos, dimbes-dombos vidéken fekszik.



Természetföldrajzi adottságok

    Pátka orsós utcájú falu alaprajzát őrző szalagtelkes település. A község központi belterülete 129 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A település közigazgatási területe 40 négyzetkilóméter és változatos domborzattípusokból áll. Északi nagyobb része a Császár-víz teraszos völgyére, déli kisebbik fele pedig a Velencei-hegység gránittönk-felszínére terjed ki.

A Császárvíz-völgy
    A Császárvíz-völgy Észak-Mezőföld egyik legjelentősebb völgye. Iskolapéldája a Mezőföldre annyira jellegzetes északnyugat-délkelet irányú, árkos süllyedékben kialakult, merev, egyenes futású eróziós teraszos völgyeknek. Kialakulása idején a Vértes hegységtől a Dunáig egységes lefolyásos völgy volt. Ezt a jégkorszaki lefolyásrendszert fiatal kéregmozgások szüntették meg. A völgy ma már nem egységes, mert a Seregélyes-Dunaföldvár közti völgyszakasz a Velencei-tómedence besüllyedésével elszakadt hegyvidéki szakaszától, a jelenlegi Császár-víztől, s így megszakadt az északnyugat-délkeleti irányú völgy folytonossága. A Császár-víz erózióbázisa a Velencei-tó süllyedékterülete lett.

A Császár-víz
    Pátka fő vízfolyása a Császár-víz, amely a Vértes déli lábánál több forráspatakból ered. Két legjelentősebb forrásága a zámolyi és a csákvári a Zámolyi-medence délkeleti kijárójánál egyesül, s innen a patak északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti árokban folyva a pátkai völgytágulat után Kőrakásnál keskeny szurdokszerű antecendens völggyel töri át a Velencei-hegység kristályos patakköpenyét és Kisfaludmajorral szemközt torkollik a Velencei-tóba.

Mintegy 2000-4000 évvel ezelőtt természetes tó volt a pátkai völgytágulatban is. A völgytágulat süllyedése miatt duzzadt fel benne a Császár-víz vize, de medrének feltöltődése után hamarosan kiszáradt. Süllyedése napjainkban is tart.

A Császár-víz sokévi átlagos középvízhozama Kőrakásnál 0,67 m3/s érték volt. Újonnan a Zámolyi- és a Pátkai-víztározót táplálja. Utóbbi a község legnagyobb kiterjedésű mesterséges tava.

Hegységi terület
    Pátka hegységi területe törésekkel, vetődésekkel és széles völgyekkel tagolt, erősen lepusztult hullámos gárnittönkfelület, amely észak és északnyugat felől enyhe szelíd lejtőkkel emelkedik ki a mezőföldi löszös halomvidékből. A többszörösen tönkösödött hegységrész felszíni domborzatát lesüllyedt alacsony tönkmaradványok (Kőrakás-hegy 161 m, Varga-hegy 153 m tengerszint felett), környezetünkből kifaragott gránittanúhegyek és vastagon elmállott gránitmurva-lejtők jellemzik.

Éghajlat
    A község területének nagyobb részén a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten hideg telű éghajlati körzet jellemvonásai érvényesülnek. Hegységi területe északi részénél valamelyest melegebb és szárazabb.

A borult napok átlagos száma: 100-120 nap.
A derült napok átlagos száma: 60-70 nap.

Napfényellátottsága kedvező. A napsütéses órák száma: 2000-2050 óra között változik, júliusban 290-300 óra.
Évi középhőmérséklet: 9,5-10 °C.

Bár évi átlagos csapadékmennyisége – 581 mm – mezőföldi viszonylatban kedvezőnek mondható, vízháztartása mégis erősen veszteséges. Az évi vízhiány 100-125 mm-re tehető. Ebben a gránitnak és a homokos felszínek vízelnyelő és párologtató hatásának is szerepe van.

Nyár:

Mérsékelten meleg, déli részén mérsékelten száraz.
Július középhőmérséklete 21-21,5 °C között alakul.
Átlagosan 65-70 nyári nap és 10-15 hőségnap fordul elő.

Tél:

Mérsékelten hideg.
A januári középhőmérséklet -1,5 és -2 °C között változik.

Erdősültség, erdőállomány
    A társadalmi beavatkozások következtében erősen megfogyatkozott a község erdőállománya. Ma 692 ha, ami 17%-os erdősültségnek felel meg. Erdeinek javarésze mesterséges erdő a feketefenyvesek és akácosok túlsúlyával.

Talaj
    A község mezőgazdasági művelés alatt álló területét típusos mészlepedékes csernozjom, csernozjom barna erdőtalaj, csernozjom jellegű homoktalaj jellemzi. Hegységi területeit pedig erodált barnaföld, ranker és köves, szilás váztalaj borítja. Szántói és szőlősei (Baglyas) erősen erodáltak, többségükben hathatós talajvédelemre szorulnak.

-= Vissza a lap tetejére =- Oldal tetejére

 
 

 

 

© 2013 - Minden jog fenntartva. - Webmaster