|
Pátka község címere és zászlaja
1995.
augusztus 20-án címer- és zászlóavató ünnepség keretében került sor községünk
jelképeinek felszentelésére.
A címer heraldikai leírása
A címer cölöppel hasított kompozíciójával egyedi, csak Pátka községre
jellemző. A címer egyes motívumai a község eredeti pecsétjéből származnak,
más motívumok a község múltját és jelenét, valamint földrajzi fekvését
kifejező heraldikai szimbólumok.
A
címerpajzs álló helyzetű hegyes talpú pajzs. A pajzsmező kék színű cölöppel
hasított. A pajzs a cölöptől jobbra: vörös-ezüsttel, a cölöptől balra ezüst-vörössel
vágott pajzsmezőkre oszlik.
A kék cölöpben három
lebegő ezüst hal látható. A cölöp talpánál a kék pajzsmezőt négy téglasor
magasságú aranytéglafal zárja le.
Az első és negyedik
vörös pajzsmezőben egy-egy arany búzakéve lebeg.
A második és harmadik
ezüst pajzsmezőben egy-egy zöld színű szőlőágon két-két zöld szőlőfürt
látható.
A zászló
leírása
A
község zászlaja a címer főbb színeiből a kéket és a fehéret (ezüstöt) ismétli
A zászló hosszanti irányban osztott. Alul és felül ¼ - ¼ arányban kék
színű, középen 2/4 arányban fehér színű. A zászló közepén a fehér (ezüst)
mezőben a címer látható eredeti színeiben, úgy, hogy a címer sehol sem
érintkezik a kék mezővel. Lobogó esetén a színek (kék-fehér-kék) hosszanti
irányban futnak. A címer a lobogó közepén szintén függőlegesen helyezkedik
el.
A címer
magyarázata
Pátka
812 éves Fejér megyei település a Császár-víz partján, a Velencei-hegység
legnyugatibb, lealacsonyodó lankáitól északra.
Az első írásos említése
1192-ből származik – a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomával együtt
– „Patca” formában.
A falu nevének eredete:
az ősi magyar „Paty” személynévnek –ka képző bokros származéka. A település
mai névrokonai Páty, Pátyod és Rábapaty.
A címer középső hosszanti
kék mezeje (cölöp) és az abban látható heraldikai motívumok a Pátkai-víztározót
és annak történetét jelképezik.
A Császárvíz-völgyében valamikor egy természetes tő volt, ami idővel
feltöltődött.
A rómaiak egy
kőgátat építettek a Kőrakás-hegy szorosában, amivel felduzzasztották a
patak vizét. Egyedülálló régészeti emlékként ennek a kőgátnak a maradványai
máig is fennmaradtak. Ezt jelképezi a címeren a cölöp alját lezáró arany
téglafal.
A közelmúltban újra
víztározót létesítettek a falu mellett, azzal a céllal, hogy a Velencei-tó
kisebb vízszint ingadozásait a víztározó vizével korrigálják. A Pátkai-víztározó
azonban túl az eredeti célon gazdag horgászparadicsommá vált és egy kedvelt
üdülőövezet jött létre a határában. Sajnos a víztározót meggondolatlanul
feláldozták a Velencei-tó megmentéséért. Kevés sikerrel…
A három ezüst hal
tehát nem csupán a víztározóban élő halakat jelképezi, hanem a Császárvíz
„tavának” fent említett három stációját is szimbolizálja.
A két vörös pajzsmezőben
látható búzakéve, valamint a két ezüst pajzsmezőben látható szőlőág, a
község 1845-ből fennmaradt viaszpecsétjéből származó motívumok.
A község későbbi,
1848-ból származó viaszpecsétjén már egy a talajból kinövő háromágú búza,
két oldalán egy stilizált ekevas és egy csoroszlya látható.
A község
legkésőbbi fennmaradt „gumitalpú” pecsétjének lenyomatán egy csücskös talpú
pajzsban ugyanez az ábra látható. A búza és a szőlő tehát a község legrégebbi
pecsétjéből származnak. A címerbeli megkettőzésük célzatos, egyrészt a
múltat, másrészt a jelent szimbolizálják.
A búzakéve részben a mai Pátka mezőgazdasági jellegét jelképezi,
részben a történelemnek állít emléket. A törökdúlást, a labancok támadását,
a két világháborút túlélők újra és újra elvetették a búzát, hogy élet
újra legyen!
A szőlőág részben a történelmet szimbolizálja. Mint történelmi motívum
jelentése kettős. Nem csupán a több évszázadra visszatekintő szőlőművelést
jelképezi, hanem mint bibliai motívum a bőség és gazdagság szimbóluma
is volt. Másrészt a szőlőág a község határában létrejött üdülőövezetre
utal.
|
